Témaindító hozzászólás
|
2008.01.02. 18:31 - |
Egy lovas vágtat a földúton, mely a sötét erdőbe vezet... A triola-dobbantások között hallatszanak a könnyű mithrill-páncélja csörgése, nehéz pallosának pengése, és vágtat szélsebesen az erdő fele..< |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
én meg halkan nevetek a hang
om nekem is lágy mint a fekete hajú "szépségnek " XD és vízhangzik |
Méghogy az ő barlangja...én voltam itt először, úgyhogy az enyém! És még a ligetemre mert jönni... szörnyűek ezek az emberféleségek...- gondolkodok magamban. |
és én is kíváncsian hallgatózzom |
Remek...felkelt..és már megint megtámad - gondolom majd feléfordulok.
Nem - válaszolom és ez az eléső szó amit mondok neki. A hangom lágy, mint egy nyári hűs szellő, majd megrázom a fejemet is a válaszomhoz és a vizes hajam ettől kicsit száll. Majd hátatfordítok és megyek tovább kifelé. |
én meg megerőltetem magam mivel tűzdémonféle vagyok és bemegyek a barlangba az az csak a szájához és hallom XD |
Guardian álmos fejjel bámul a kopogó paták után...
"Mia... fene??"-kinyílik a szeme
-Héj! Te kiscsaj! Tünés a lovamtól! -előrántja a pallost- Ide a lovammal! MOST!
-Jaés... köszi, hogy visszahoztad a kardom...
Nincs kedved a barlangomban hálni?-mosolyog a lányra, s várja a választ... |
én meg unalmamban odavarázsolok egy kis tüzet és elkezdek halászni
|
ÉSZRE SEM VESZ?! - nézek meglepődve az alvó lovagra. Majd odamegyek a lóhoz, megfogom és elkezdem kifelé vezetni a barlangból. A ló patájának a léptei hangosan vízhanggoznak a barlangban. |
és ahogy elnézem a feketehaju lánynak etszik a lovag na mind1 majd fogom magam és a fánakdőlve nézem a tájat éés megint kíváncsi vagyok hogy mi lehet bent |
A lovag felriad a puffanásra és egy pillanat alatt talpra ugrik. -Ki az? Ki merészel háborgatni!? Meglátja a pallost a földön, visszateszi a tokjába, majd visszafekszik, és alszik tovább. |
én meg nevetek az az kuncogok tüzes szépség ha tudná hogy mennyire közel állok a űzhöz gondolom magamban |
EZ meg most mit csinál? bemegy és alszik? - nézek a lovag után elképedve. Majd bemegyek a vízbe és kihozom az ottfelejtett fegyverét, majd bejövök a barlangba és hangosan a lovag mellé dobom ami nagy puffanással ér földet. |
"Uhh... na most kereszttűzbe kerültem... Itt egy kialakuló szerelmi háromszög van, azt hiszem... legalábbis az én részemről...
NA mindegy... elteszem magam holnapra... elég volt ennyi kaland egy napra..."
-Gyere paci, megyünk pihenni!
A lovag lovával meghúzódik a barlangban, percekkel később már csak horkolás hallatszik... |
Remek...az előbb én voltam a gyönyörű lányt, mostmeg már észre sem vesz, hanem lett egy "tüzes szépség" - gondolom kicsit dühösen. Majd átúszok kicsit távolabb a lovagtól úgy 3 méterre kijövök a vízből csuron vizesen, vizes ruhában, hajjal(...stb). Majd letérdelek amikor kiérek, és ráülök a sarkamra, előrehozom a hosszú fekete hajamat és elkezdem belőle kicsavarni a vizet a szép zöld fűre. |
Remek...az előbb én voltam a gyönyörű lányt, mostmeg már észre sem vesz, hanem lett egy "tüzes szépség" - gondolom kicsit dühösen. Majd átúszok kicsit távolabb a lovagtól úgy 3 méterre kijövök a vízből csuron vizesen, vizes ruhában, hajjal(...stb). Majd letérdelek amikor kiérek, és ráülök a sarkamra, előrehozom a hosszú fekete hajamat és elkezdem belőle kicsavarni a vizet a szép zöld fűre. |
Mikor sikerült elhessegetni a második lányt is a lovától, Guardiannak eszébe jut, hogy valaki nekiment a barlang bejáratánál... Arrafelé fordul, majd meglátja a fekete hajú lányt... "Uhh... Mindenütt leányokba botlom...És mindegyiknek az Én lovam kell..." -Te meg mit akarsz itt? Hogy hívnak téged? Te kis tüzes szépség...-néz az újonnan feltűnt leányra. |
egyépként a kardod a víz alatt van |
én meg ilyedted felállok csak símogattam bocsánat mondom majd odébbmegyek |
Ez kiment... - mondom majd kijövök a rejtekhelyemről és kimegyek a vízezéshez, csak nem látom hogya vízesés mögött ott van a lovag, és egyből beleütközök. |
a ló meg leereszkedik négylábra vagy lefekszik vagy mi a szösz és úgy nyerí eggyet én is leülök mellé és úgy símogatom meg vakargatom a füle tövét és nézem a tavat és a vízesést és közben furdal a kíváncsiság hogy mi lehet odabent |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|