Témaindító hozzászólás
|
2008.01.02. 18:31 - |
Egy lovas vágtat a földúton, mely a sötét erdőbe vezet... A triola-dobbantások között hallatszanak a könnyű mithrill-páncélja csörgése, nehéz pallosának pengése, és vágtat szélsebesen az erdő fele..< |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Arius nagy ásítások közepette felébred, kipihenten érzi magát.
*Ilyen jól is csak régen aludtam...*
Felkapja felszerelését, majd kiérvén a barlangból megpillantja a lovagot és Jessicát.
-Jó reggelt. Azt hiszem szükségem lenne a segítségetekre. Enyhén szólva, az erdő vadjai a fogukat fenik rám, és egyedül nem bírnék el velük. Ámbár csak éjjel vadásznak rám...
|
-Tudsz gyógyítani?-kérdezi csodálkozva a lovag...-Ez nekem újdonság... közben a felszereléseihez megy, kis keresgélés után egy szépen megformált íjjal tér vissza, és egy tegezzel, amiből egy kötegnyi vessző áll ki... -Íme, a fegyvered!-szól Jessicához, majd átnyújta neki a felszerelést, amit a lány értetlenűl nézeget... |
lány egy szempillantás alatt felugrik majd így válaszol-Hát persze. De kéne szerzni nekem valami fegyvert? Amivel megvédhetem magam az egy dolog hogy van egy sárkányom és hogy took gyógyítani.-elhallgat. Aztán folytatja-És mi van azzal a fekete hajú lánnyal?-kérdezi a lovagtól. |
Guardian kisétál a lány után a barlangból, majd megszólal közben:
-Ma útra kelek, és az erdőben tanyát verő sötét erőket egyszer s mindenkorra kiiktatom innen... Neked volna kedved velem tartani?-kérdezi Jessy-t a lovag, miközben szemkontaktust keres vele... |
Úristen!!!! Te rajtam, a.. a..a.. hajamon röhögsz!!??-válaszolja zavarodottan majd kirohan a folyóhoz. -Te jó ég most aztán jól beégettem magam!! Ez nem lehet igaz tiszta idióta vagyok!!-morog magában, miközben megprópálja rendbe hozni magát.-Ez aztán szép mondhatom jól nézek ki!-tovább mossa a haját és közben a vonalak is eltűnnek az arcárol. |
-Áh... seeemmi-válaszolja Guardian, majd megsimogatja a lány kócos fejét, majd felsegíti... -Úgy látom, jól aludtál az este...-folytatja Guardian, majd tovább mosolyog a lány hunyorgó arckifejezése láttán... |
Áhhhh!!! Jó reggelt!- feleli a szőke hajú lány Guardiannak.Egy kissé viccesen kinézve. Teljesen elaludta a jobb arcát és még a haja is kócos, annyira hogy a lovag nem tudja visszafolytani a nevetést.-Te meg mit röhögsz??!!!-kérdezi meg hökkenve a lány. |
Másnap reggel kicsit későn kel. Nagyot nyújtózik majd meglát egy tavat egy bokor mögött, ami tele van hattyúkkal. Bemegy a vízbe egy együtt fürdik velük. ( mielőtt még bármi a madárinfluenzára gondolna: nyugi, ezek a hattyúk most immunisak :-D ) |
Guardian kinyitja szemét, majd körbe néz maga körül... "Na, dejó..."-gondolja magában Talpra áll, félig kihúzza pallosát tokjából, majd miután ellenőrizte, kiáll a barlang szájához megnézni, milyen az idő odakinn... Apró mozgolódást hall a barlangban, úgyhogy visszasétál a barlangba, s gyújt egy fáklyát, hogy lássa a többieket... |
Jessica nagyon bánja amit a lovaggal művelt ezért úgy dönt hogy vissza megy ahhoz a barlanghoz ahová Guardian először vitte. Abban reménykedve hátha ott megtalálja.-Na Griffin az lesz a legjobb ha egyedül megyek mert te és Guardian nem nagyon jösztök ki egymással. Szia jó legyél és vigyázz magadra! Majd ha kellesz szólok.-azzal elindul a barlanghoz.
Miután oda ér látja hogy a barlangban nem csak a lovag van hanem az a rejtéjes félember is. De már nagyon fáradt és nem ér rá másik szállást keresni így hát leheveredik a lovagtól és Guarian-tól jó távol.Majd elalszik. |
[Bocsi, ez lemaradt: ...- gondolta magában, majd lefeküldt aludni.] |
A férfi úgy dönt, megkeresi a lovagot, segítséget várva tőle.
*Ezek a szörnyetegek még félnek tőlem, de egy idő múlva üldözőbe fognak venni... amint úgy érzik, elegen vannak hozzá... remélem segíteni fog... ámbár mi másért jöhet egy fénylovag egy ilyen sötét erdőbe, ha nem szörnyetegeket ölni?...* - gondolta magában, miközben a földút felé lohol, remélve hogy a pár napos láb- és patanyomok elvezetik őt a lovaghoz. Mikor a földúthoz ér, elkezdi keresni a nyomokat.
*Köszönöm Anyám, hogy tőled is örökölhettem jópár testi adottságot...* - gondolva ezzel az infralátására.
Pár óra múlva rábukkan egy ligetre.
*Szép hely, meg kell hagyni... még ha nem is az én ízlésem... Az ott egy barlang a vízesés mögött?* - gondolja, miközben infralátásával meglátja a barlangot. Miután átkelt a tavon, bement a barlangba. Észrevette, hogy íjáról hamar lepereg a víz. Körbenéz, de a lovagon és a lován kívűl senkit nem lát.
*Azt hittem a lány is itt lesz... na sebaj... Reggel kipróbálom mire képes valójában az íjam a gyakorlatban...*
|
Majd jóval meszebb kora hajnal talál egy eléggé messze és biztonságos helyet, lefekszik, kezét a fejealáteszi és elalszik... |
a lányba belenyilal a bűntudat és a szomorúág és lenézz a fűre, de nem áll meg.
Mit foglalkozzak én ezzel a halandóval? nekem úgy is más utam van mint neki - megpróbálja magát jobbkedvre deríteni és elhitetni magával a szavait de valahol belül azért fáj neki. MAjd elmosolyodik és futásnak ered. |
-Na menj csak! Ne is lássalak többet!-kiabálja Guardian a lány után, majd látja lovát szomorúan visszajönni... Megpaskolja, majd éjszakára bemennek a barlangba, hogy másnap újult erővel harcolhassanak a sötétség erői ellen... |
A vonyítás irányába nézz, majd sóhajt és megy tovább. |
Nehogy megpróbáld... - mormogja oda a lónak mivel tudja hogy mi jár a fejében. MAjd érzi hogy a ló izmai megfeszülnek és gyorsan leszáll róla mielőtt még visszavágtatna vele a gazdájához. Megsimogatja a ló puha orrát, ad egy puszit a homlokára, majd megint elindul a kiszemelt irányba. |
Arius elővesz egy vesszőt a tegezéből, megfeszíti az ideget, majd a fák közötti sötétségbe céloz, majd elsüti fegyverét. A nyíl irányából egy vonyítás, majd koppanás hallatszik. A férfi valamit lelőtt. A körülötte levő fák mögöl vörösen izzó szempárok kerülnek elő, sziluettjük egyre jobban kirakzolódik, majd a tábortűz fénye megvilágítja a vérfarkasokat. Ariust körbevették, elmenekülni nem tud. Villámgyorsan kilőtt két vesszőt, egyet az előtte, másikat a mögötte levő szörnyetegnek szánt. Az egyik fenevad Arius felé ugrott, és leterítette. A férfi íja a földre esett, míg ő próbálta visszatartani ellenfele borotvaéles fogakkal teli pofáját. Lerúgta magáról, elővette kardját és a földön fetrengő szörnybe döfte. Egy másik is támadásba lendült, Arius csak kinyújtotta karját, mire a fenevad hátrarepült és egy fának csapódott, koponyája betört. A többi belátta, hogy kevés esélyük van az emberfajzat ellen, így elmenekültek.
*Ez micsoda hely... a fénylovagnak van mit tennie, nem kétséges...*
|
Guardian méltóságteljesen állva nézi távolból, ahogy a lány vágtázik a lóval, majd elmosolyodik... Füttyent egyet, amire lova megáll, s felnéz lovasára...Majd Guardianra néz, és ismét lovasára... válaszra várva... |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|