|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.02. 18:31 - |
Egy lovas vágtat a földúton, mely a sötét erdőbe vezet... A triola-dobbantások között hallatszanak a könnyű mithrill-páncélja csörgése, nehéz pallosának pengése, és vágtat szélsebesen az erdő fele..< |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
Egy farkaskölyök? nem jó játszótárs...De legalább elterelte a figyelmet rólam.
|
(pfffff bocs lemaradtam ezt az üzimet ne figyeljétek sem az előzőt ) |
- Mi? *nézek fel éretlenül majd megértem hogy mi a gond és leteszem de Guardian lovagot még mindíg nem értem hogy mi van majd megfogom a farkaskölyköt és felviszem hozzátok és leteszem majd leülök melléd * |
Guardian a farkasordítás hallatára akaratlanúl is annak irányába néz, majd észreveszi a kölyökfarkast Katsu kezében...
-Van egy olyan érzésem, hogy ezt nem kellett volna a kezedbe venni...-mondja Katsunak, majd elindul visszafelé a vízeséshez...
-Siessünk vissza a vízeséshez... Itt nem vagyunk biztonságban! |
 Jobb ha leteszed és békénhagyod! - kiabálom le csípősen és szigorúan. A fakras már alig várja hogy jelt adjak neki, és meginduljon.
|
én személy szerint nem értem hogy mindenkinek mi a baja és csak halgatok és nézek a kis kölyök mé mindíg harapdálja az ujjamat majd a vállamraugrik és le is pottyan onnan és ő is vonyít egyet én meg csak nézek mert semmit nem értek |
Hát ez megint kiszúrt ^^' úgy látszik a legutóbbi támadás eléggé.... Semmi gond, még nem tudja, hogy hol vagyok
|
A farkas dühösen és vérfagyasztóan üvöld egyet, és felül. Én meg felálok, és úgy nézek le, közbe a szél is egy kicsit jobban feltámadt fent, és a hajam csak úgy ringatózik aszoknyámmal együtt. Megértettem hogy miért mérges a farkas...a kölyke miatt. A farkas újra onyít egy óriásít, és egy sas kezd el minket körözni. |
Guardian idegesen néz körbe, ahogy egyre jobban érzi egy számára idegen valami jelenlétét...
-MUTASD MAGAD!-kiáltja hangosan, s várja, mi történik... |
MÉg minig ül és kémleli a messzeséget, és az erdőt keresi de sehol sem látja... |
-nézd Guardian lovag *mondom nevetve ugyan is játszom a farkassal* nézd egy szürkefarkas kölyök *nevetek tovább majd amikor odanézek meglepődök* mi a baj Guardian lovag? *kérdem kíváncsian miközben a kis kölyök harapdálja az ujjamat* |
*A lány a sötét árnyak rejtekéből követi az idegeneket, nesztelenül suhan a fák és bokrok takarásában.*
|
A Harcos furcsán néz körbe, majd olyan érzése támad, mintha valaki figyelné... Ez az érzés nem hagyja nyugodni, és egyre erősödik benne... Hátranyúl pallosáért, de nem találja a szokott helyen...
"Basszus... a barlangba maradt"-néz elhült arckifejezéssel, és valósággal megdermed a gondolattól... |
én meg unakozok ugyan is én megyek leghátulés csak unatkozok majd találok egy aranyos szürkefarkaskölyköt és odamegyek
-Szia kicsi hát te? csak nem elvesztél? símogatom meg és letelepedek mellé a kisfarkas meg megnyalogaja a kezemet |
Elvezeti őket egy gyümölcsösbe ahol minden nőtt, évszaktól és fajtától messze álva. Almafa, banánfe, körtefa, kókusz...stb. Majd ottheggya őkat, és leül a vízezés mellé, ahonnan al előbb leugrott. Lábát lelógarja és nézz a messzi ávolba. Majd jön a fakras, és melléhasal. A lány átkarolja az egyik kezével, majd jön egy kis szellő, és meglengeti a haját, de ő csak ül lelógatva a lábait, és hallgatja a csendet megtörő sas vijjogását aki előttük repül el néha, és a zuhatag hangját. |
A harcos elindul a lány után, de pár lépés után visszafordul... Lovára néz, odalép hozzá, majd leveszi róla a kantárt...
-Legelj nyugodtan, azt hiszem, egy ideig még maradunk...
Ezután kicsit szedi a lábát, hogy utólérje a többieket... |
*Egy koponya? Arany fogakkal? Bizonyára nem volt szerencséje a tulajdonosának.... szegény....*
|
én meg megvonom a vállam és tűz vesz körül és megszáradok
|
Sóhajt, majd hátrafordítja a fejét és úgy szól hátra: Gyertek, de azután örülnék hogyha végre elmennétek... - és határozotten elindul. |
Guardian jobban szemügyre veszi a kapott koponyát, és rájön valamire...
-Ennek a koponyának az eredeti tulajdonosa biztos nem volt valami szegény ember... Viszont nem lehetett valami sok esze, mivel ilyen apró aggyal rendelkező koponyát még nem láttam.
Mivel látja, hogy a lány ügyet sem vet rá, inkább elzsákolja a koponyát, majd felrakja lova egyik táskájába... |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Jobb ha leteszed és békénhagyod! - kiabálom le csípősen és szigorúan. A fakras már alig várja hogy jelt adjak neki, és meginduljon.