|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.02. 18:31 - |
Egy lovas vágtat a földúton, mely a sötét erdőbe vezet... A triola-dobbantások között hallatszanak a könnyű mithrill-páncélja csörgése, nehéz pallosának pengése, és vágtat szélsebesen az erdő fele..< |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
 Csak megy, egyre belljebb és beljebb, és egyre sötétebb és hidegebb lesz. A lány fel sem fogja, hogy akár milyen veszélyben is lehet, őt most ezt nemérdekli. CSak megy előre előre és előre, majd fáradtan megkapaszkodik egy indában.
|
*A lány eszméletlenül fekszik a földön. Erejét kivette a legutóbbi harc és most a lány sebeinek begyógyítása*
|
A lány kiveszi az íjjat a ruhájából, majd 2té töri. Felál, leseprimagát és nézz a lovag után. Kicsit meg van zavarodva de örül hogy végre megint egyedül lehet.
Oké, kicsit még pihenek és hamarosan én is útnakindulok - sóhajt majd visszaül és nézi a szép ligetet.
Majd miután pihent egy kicsit, magáraszól hogy ideje mennie, majd még bejön ide. Azzal ő is nekivág az erdőben vezető irányba. MAjd beér a hideg és sötét vérfagysztó erdőbe. De őt nem érdekli csak megy elszzántan keresve a földutat amin jött. |
Én lassan felébredek és hallom hogy egy harkály károk egyet majd felülök és látom a melettem térdelő lányt furcsán nézek rá és az is furcsállom hogy eltűntek a sebeim
- Jól vagy? kérdem a sápadt lánytól
-minden rendben? mi a bajod? megsérültél?
teszem fel a rengeteg kérdést majd csak nézem a lányt válaszra várva...... |
Az utolsó pillanatban lova türelmetlenségében nyerít egyet... Ezzel kizökkenti a lovagot gondolkodásából... Guardian lassan leengedi a kardot, lovára néz, majd elrakja a pallost, és otthagyja a rettegő lányt... Felpattan lovára, majd az erdő felé veszi az irányt...
Néhány lépés után a nyereg mellől elővesz egy számszeríjat, s vágtázó lováról két nyílvesszővel lő a lány felé... A két vessző a lány ruháját a fához szegezi, szinte teljesen eltűnik a fában, olyan mélyen belefúródik... A lovag elrakja a fegyvert, és vágtat tovább az erdő felé... |
A lány csak felnézz rá a nagy fárad szemeivel a lovag szemeibe, és még jobban a fatörzshöz lapul ilyedten.
Ha lecsap..és még lesz annyi erős akkor megvédhetem magam.... - gondolja - de nem hamarabb különben lehet hogy nem lesz elég erőm... |
A lovag előhúzza pallosát, közben megszólal...
-Oké... Ha neked ez kell...
Majd sújtásra emeli a fegyvert, és egy pillanatig még várja a választ... |
A lánynagyon megilyedve nézz fel a lovagra és megfogja az egyik kezével a fájós arcát.
Ez meg tényleg ennyire halandó eszű vagy csak teteti?! - kérdezi magától.
De nem válaszol, csak elnézz a lovag mellet még minig fogva az arcát. |
Kifáradva ül, és eszébe jut a másik lány. Vajon hová tünt? biztos megint a kisfarkassal játszok...- gondolja magában. |
A harcos, mintha mi sem történt volna, magához veszi a felszereléseket, majd felszereli lovát... Ezután odalép a lányhoz, lehúzza mithrill kesztyűjét, és orcán csapja vele kétszer a lányt...
-Ezennel kihívlak egy párbajra! Nehéz pallos nehéz pallos ellen, kimerülésig! Elfogadod a kihívást, vagy itt helyben végezzek veled?-mondja a lovag, miközben visszaveszi a kesztyűt... |
A lány megilyed hogy bejött a lovag, majdáll és nekilapul a falnak, majd csettint egyet a nyelvével, mire a barlangból több 100 denevér odarepül, és a lovagot támadják. A Lány meg addig fogja magát, és fáradtan kimenekül a barlangból, majd lihagve leül egy fa tövébe. Majd újracsettint a nyelvével, és a denevérek elrepülnek a lovagtól. |
Guardian belép a barlangba, majd meglátja a lányt... Nem zavartatja magát, nekilát összeszedni az otthagyott felszereléseit, hogy kivigye a barlangból... |
*A lány eszméletlenül fekszik a földön. Erejét kivette a legutóbbi harc és most a lány sebeinek begyógyítása*
|
A remülettől kimászik, és a medvéhez lép és sír...Majd letörli a könnyeit visszaveszi a hideg állarcát felültözik és bemegy a barlangba, egy kis nyugaloma vágyik. AZt viszont nem tudta hogy ott van a lovag is a vízesés előtt, de a lány nem vette észre őt. |
Guardian nagy' nehezen feltápászkodik, majd megszólal:
-Ez most mire volt jó?-kérdezi elhidegült hangon, majd csüggedten elindul visszafelé a vízeséshez... |
én meg most elmosolyodok és már csak alszok viszont a vérveszteségem még mindíg nagy és álmomban suttogok egy köszönömöt |
Ilyedten nézi amit végez a medvével akivel még az előbb fürdött. TE AGYATLAN HALANDÓ!!!! MIRE VOLT EZ JÓ?! - üvölti le dühösen a lovag fejét, és a 2 kezén 2-2 ujját feltartja minthogyha jelentkezne, majd a karját a feje fölött egymásbafonja, mecsukja a szemét és kicsit kijebb emelkedik a vízből, majd elkezd valamit suttogni. Majd jön egy kis hátszellő, a lány elcsendesedik, majd a kezét a lovagraviszi majd a szeme kinyílik benne fekete tűz ég, hatalmas hátszél kerekedik, majd egy szempillantás alatt a lovag egy fánakcsapódik. |
* A lány feltápászkodig és elindul, kisvártatva meglát egy földön fekvő alakot. Vajon mi történhetet?-kérdezi magában.
Odasiet hozzá, látja, hogy egy lány az és komolyabb sérülései is vannak. Letérdel mellé, aztán a mellkasára teszi a kezét.
A lányt fehér fény veszi körül aztán a melltette fekvő lányra terszi tenyerét és a sebei begyógyulnak.
Hikari arcára sápadt mosoly ül, aztán a földre rogyik*
|
A lovag vicsorogva néz a felé jövő medvére, majd Pallosát forgatva elindul felé...
"Na gyere csak... kettéhasítalak"-gondolja magában, majd rohanni kezd a medve felé, és egy hatalmas csapással kettészeli a medvét, majd ordítás közepette ugyanazzal a lendülettel lesújta a darabokban heverő állat fejét...
-Na, ez se támad meg többet...-mondja, majd pallosát visszateszi a tokba, és homlokáról letörli a döglött állat vérét... |
* Fúúúúúúúúúúúúú szerencsém volt! Megint... Nem lenne szerencsés dolog, most harcba bocsájtkózni, annak most nem lenne szép kimenetelene... rám tegintve. Gondolkozik magában a lány*
|
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Csak megy, egyre belljebb és beljebb, és egyre sötétebb és hidegebb lesz. A lány fel sem fogja, hogy akár milyen veszélyben is lehet, őt most ezt nemérdekli. CSak megy előre előre és előre, majd fáradtan megkapaszkodik egy indában.