Témaindító hozzászólás
|
2008.01.02. 18:31 - |
Egy lovas vágtat a földúton, mely a sötét erdőbe vezet... A triola-dobbantások között hallatszanak a könnyű mithrill-páncélja csörgése, nehéz pallosának pengése, és vágtat szélsebesen az erdő fele..< |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
én is arrajárok és látom sisumet hoy kergeti Agidudut én meg füttyenek hé sisume erregyere majd fejbe is dobom egy nagy kővel és sisume meg elkezd felém jönni |
Sisume ugrik elő a fák közül már a borgái is látszanak és nagyon éhes és elkezdi kergetni Agidudut |
Megy megy megy és megy a földúton. Közbe kémleli az utat körülvevő erdőt, nehogy kiugorjon valami félelmetes a fák közül... |
MAjd kiér a földútra ott pedig a térdére támaszkodva liheg, majd körbenézz hogy most merre menjen. Majd elindul arra amerre eredetileg is tartott. |
Guardian a pofontól párszor körbefordul, majd háttal a fának dőlve lecsúszik a tövére...
Odasétál mellé lova, lehajtja fejét, majd hozzányomja a lovaghoz...
A lovag bambán ül, majd lehunnya a szemét, és elnyomja az álom...
Lova mellé fekszik, fejét ölébe hajtja, és Ő is vele alszik... |
A lány meglepődik majd viszonozza 5 másodpercig...már éppen emelné a karját hogy a lovag nyaka köré fonja, de akkor észbekap, és a lovag arcán csattan a tenyere... Egy hatalmas nagy pofont adott a lovagnak, és ettől a lovagnak ott marad az arcán a szép piros tenyérnyom...
Majd a lány gyorsan elfut....... |
bocs ezeket ne vegyétek figyelembe amiket íram ezt a hárma legalább is ne én a földúton megyek valamerre én ottmaradok XD |
majd én ahogy leese kierülök mint egy béka és elalszok |
én meg látom hogy ott csókolóztok és már azé is újjongok tudtam hehe majd leesek a paciról XD |
majd felülök a hátára és a pci megindul én meg wisongok hogy juhhé mind aki bebaszott és úgy mennek körbe körbe |
Guardian az ugrást egy bukfenccel fejezi be, amiből egyből fel is áll, majd meglátja, ki volt a célpontja... Széttárt karokkal közelebb lép, majd karjait körbefonja a lány körül... -Sajnálom...-szólal meg, majd megcsókolja a lányt...
|
A lány felvisít mivel igencsak megilyedt ettől a hirtelen mozdulattól és összeszorítja a szemét és kicsit összehúzza magát és várja hogy mi történik....de nem történik semmi úgyhogy félénken kinyitja az egyik szemét egy kicsit. |
én meg tegnap óta bojongok a sötét erdőben és félek mindenféle zörejek és főleg azért félek mert az előző támadás túl váralanul ért majd találok egy paci sem a lovago sem Agidudut nem látom ezért elkezdek szórakozni vele símogatom stb... bár már nem igen vagyok magamnál de a pacival szíesen játszok még .... |
Ahogy a harcos egyre közelebb és közelebb megy a fához, a lombkoronán átszűrődő fény megvilágítja a karcolásokat, vérfoltokat páncélján... Fegyverén a sárfoltokat, szakadt ruháját... A harcos félelem nélkül lopakodik, s egy gyors mozdulattal előreugrik a fa kérdéses oldalára, a levegőben lő egyet fegyverével... A nyílvessző szerencsére nem talál célt... A lány füle mellett suhan el a halálos nyíl, és a fa kérgében megáll. |
( Katsu megkért hogy írjak a nevében úgyhogy írok) Katsu: Egyedül bolyong a sötét erdőben, néha meg-megbotlik a feljött gyökerekben. Ő sem aludt túl sokat, mivel hajnalban felkelt Agidudu mellől, hogy keressen egy kis patakot amivel enyhítheti kicsit a szomjúságát. Egyre fárattabb lesz, és dühösebb hogy nincs itt egy kis patak sem. Majd végül kiér egy földútra és meglepődve nézz körbe hogy hol van. A földút 2 végét kémleli, de nem lát semmit. Hát...nincs sok választásom - dünnyögi majd elindul a földúton hátha elér valahova. |
A lány hallja hogy jön felé, és rémülten gondolkodik. Még a lélegzetét is visszatartja, nehogy meghallja a lovag.
Ha most kifutok és átfutok egy másik fa mögé... nem,akkor meglát.. - gondolkodik magában, és teljesen hozzásimul a sötét nyirkos fához. |
Guardian levélzörejt hall, amire rögtön odafordítja pillantását... Szemei vérben vannak, már nagyon rég nem hunyta le őket... Bár szemei fáradtak, teste még erős... Számszeríját a zörej irányába fordítja... Egy gyors mozdulattal leugrik a lóról, majd a kérdéses fa felé vesz az irányt... Nesztelenül lopakodik a fához... |
a LÁNY FELKEL, ÉS ELINDUL A KICSIT VILÁGOSABB ERDŐBEN, MAJD MEGLÁTJA A LOVAGOT ÉS ELBÚJIK EGY FA MÖGÖTT NEHOGY ÉSZREVEGYE. ( bocsi, Caps Lock és nincs kedvem újraírni XD) |
én meg nemtalálom a fehérhajú lányt ezér visszasétál Agiduduhoz |
[514-495] [494-475] [474-455] [454-435] [434-415] [414-395] [394-375] [374-355] [354-335] [334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|